Egyéb múzeumok és látnivalók Athénban

Ziller-Loverdos Palota

A Loverdos Múzeum a Byzantine and Christian Museum of Athens fiókintézménye az Akadimias utcáról nyíló a Mavromichali utca 4. szám alatt.

A palota az első és második tulajdonosáról kapta a nevét. Az első tulajdonos, a német építész Ernst Ziller 1882-1885 között építette a palotát a saját maga számára. Megkapó a belső udvara is:

Mindenütt freskók, saját tervezésű padlólapok találhatóak az 1990-es években kigyulladt, majd mára gyönyörűen felújított épületben.

Zillert a munkáltatója küldte Athénba, ahol és néhány másik görög városban összesen több, mint 500 munka fűződik a nevéhez. Egyebek mellett a "trilógia" is, azaz az akadémia, a könyvtár és az egyetem épülete is. Athénban megnősült, felesége zongoratanárnő volt. A palotában itt voltak a koncertek:

Ma az épületben a következő tulajdonos, Dionysios Loverdos által gyűjtött ikonok, fafaragások, kéziratok és miniatúrák vannak kiállítva a bizánci kor utáni időszakból, a 14. századtól.

Továbbá két 20. századi művész Kontoglou és Pelekasis művei is ki vannak állítva, akiket a régi ikonok ihlettek meg.

Az utolsó szobában régi kéziratok vannak, és itt megnézhető egy párperces film is a kéziratok restaurálásról, konzerválásáról.

A teremőr végig kísért minket az épületen, némi információval is ellátott minket, és a kérdésemre elmodta, hogy nem igen vannak látogatók, nem nagyon ismerik ezt a múzeumot, pedig (ezt én teszem hozzá, hogy) egy kis gyöngyszem, simán el lehet benne tölteni egy órát és ingyenes, ami nagyon nagylelkű dolog. Vagyis, ha nem jutunk el a Bizánci és Keresztény Múzeumba, akkor az ortodox templomok mellett itt láthatunk ikonosztázokat.

Városi Múzeum - City Museum of Athens

A földszinten festmények és nyomatok, valamint 3x10 percnyi film Athén különböző időszakairól. Az emeleten egy komplett városi palota berendezve szalonokkal.

A Syntagma és a Monastiraki kerület határán az egyik sétáló utcán a szálloda alatt egy 16. századi kicsi templom. Az utca szinten a szálloda előtt a kis kápolna a 16. századból. A városrendezéskor, szerencsére, nem bontották le a templomot, hanem lényegileg fölé emelkedik a szálloda a második szinttől kezdődően. A templom ma is működik, vasárnaponként van itt istentisztelet, és a kiírás szerint zarándokutat is szerveznek a híveknek.

A Mitropolis 1840 és1855 között épült, hogy megfelelő templomhoz jusson a felszabadult ország fővárosának:

A Mitropolis melletti kis kápolna 11-12. századi, de a falába 1. századi kövek vannak beépítve a kápolna stílusától elütő jelenetekkel:

Athénban bárhol sétálva ókori romokra bukkanhatunk. Egy-két emeletnyi mélységben állnak ezek a görög oszlopok, amelyek mutatják, hogy hol állt valaha egy épület akár a görög, akár a római időkben:

A Lykeion, azaz a líceum területén ma csak ez látható. Szépen gondozott parkban alacsony kőfalak:

A Lykeionban a fiatalok kezdetben csak a szabad ég alatt, majd a felhúzott épületekben edzették a testüket. A test edzésével egy időben ókori műveket is olvastak fel.

Melyek voltak itt a sportok? Birkózás, ökölvívás és pankráció, amely a birkózás és a boksz keveréke volt. Ez volt a legveszélyesebb, mert a nagy testű versenyzőknek minden megengedett volt, a harapás és a szem kinyomása is.

Az ökölvívás sem volt veszélytelen, mert egészen addig ütötték egymást, míg valaki eszméletlenül a földre nem rogyott, illetve a földön fekve kezét felemelve nem jelezte, hogy megadja magát.

A tablókon fotózott vázák a British Múzeumban vannak.

Nem tudjuk, hogy valójában milyen volt az iskola, de Rafaello a reneszánsz idején, a Vatikánban lévő művén (Az athéni iskola) így képzelte el. Platon az ég felé mutat, Aristotelész pedig előre, a földre, a „világ megismerése" felé mutat.

A Benaki Múzeum a Vasilissis Sofias úton van, a nemzeti kert észak-keleti sarkával szemben:

Nagyon ajánlom mindenkinek, mert átfogó képet ad a mai idők népművészetétől haladva visszafelé az 50.000 évvel ezelőtti prehisztorikus korig. Nem terheli túl a látogatót, az épület gyönyörű, és az étterme teraszáról a panoráma csodás:

Csütörtökönként ráadásul 18-24 óra között ingyenes az állandó kiállítása.

A második emelettől indul a tárlat lefelé: faragások, szövőtechnikák, a fonással kapcsolatos technikák bemutatása:

Továbbá kötés, szalagkészítés valamiféle lyukkártyaszerű módszerrel. A lyukkártyát elforgatva a szálak között átküldik a vetélőt, és kiadódik a minta:

Diasorozat a fonásról, különböző kerámiák, evőeszközök és használati tárgyak, és még mi minden...

A következő fotón látható három fából készült kesztyűt a kévék összeszedésénél használták a búza lekaszálása után. Megvédte a mezőgazdasági munkás kezét, könnyebb volt felszedni a gabonaszárat a földről:

A következő termekben régi könyvek és hangszerek, hímzések és ikonok, majd vallási kellékek, miseruhák, ónkupák, fémmel kivert kódexfedelek, népviseletek, jellemzően zöld vagy barna mázas kerámiák.

Az első emeleten a Kr.e. 500 körüli tárgyak vannak kiállítva, a fekete alapon barna figurás kerámiák, melyek meglepően jóállapotban vannak. Szinte csoda, hogy a Kr.e. 3. századból Egyiptomból fennmaradt egy vászonra festett festmény.

Azt gondoltam, hogy megtaláltam a legrégebbi tárgyat a földszinten Kr.e. 6.000-ből, de nem, mert azután megláttam a pattintott kőeszközöket, amelyeket Kr.e. 50.000 és 40.000 között használtak (1-7. kiállított tárgyak):

A Nemzeti kert (National Garden) nagyon szépen gondozott park. Tavacskában teknősök vannak. Egy másikban pedig vízi szárnyasok úszkálnak. Sok egzotikus fa és virág mindenütt. egy részüket Afrikából telepítették ide, az állomány egy nagy része Görögország minden részéről hozott növényekből áll:

Amkor az első alkalommal sétáltam itt nem találtam meg a kis állatkertet, de (mivel mindig más-más utacskán haladok) a 11. napon belebotlottam. Van itt kecske, nyúl, kacsa. Korábban azt hittem, hogy az a kis állatkert, amiről olvastam, ahol a tóban úszkálnak a kacsák:

Panathenaic Stadium

1896-ra készült el az ókori stadion helyén. Csak limitáltan használható, mert túl keskeny a pálya, futóversenyekhez sem jó, mert túl élesek a kanyarok. Belépődíj elenében fel lehet menni a lelátókra, van egy kis múzeuma is:

Kerameikos

Ezen a területen fazekasok éltek és dolgoztak, majd egy részét temetőnek használták, és amikor a klasszikus görög korszakban a városfal ketté választotta, akkor a városfalon belüli részen lakórészek, a külső oldalán pedig temető lett. Egészen hosszú időre: a Kr.e 3. századtól a Kr.u. 6. századig, 8-9 méter magasságban egymás fölött. Az Ermou utca felől érkezve a kert teljesen belátható:

A Kerameikos múzeumában az eredeti sirkövek vannak kiállítva, hogy megvédjék őket a további pusztulástól, valamint azok a sírmellékletek, amelyeket az ásatások során találtak: